2012. július 14., szombat

Fűszertartó - táblafestékkel

Vegyünk egy szülinapot kerti partival, amire már mindenki készül. Meglepetés, titkolózás, susmorgás, izgalom. Aztán vegyük azt az aprócska tényt, hogy az ajándékon való gondolkodás elmaradt a hétköznapi mókuskerék útvesztőiben. Tehát a szombati alkalomra futtában csütörtök délután Győr legkisebb hobby boltjába beszaladva "valamit muszáj itt venni és kész" felkiálltással fűszertartót keresünk, vagy valamit, amiből azt lehet varázsolni. Siker, találtunk. Utolsó darab, eldugva, de csinos. A terveket át kell ugyan dolgozni, mert fiókos fában gondolkodtam, a kerámia nem volt a képben. Itthon újratervezés. Elővettem a régi üveg és kerámia festékeket, amikor megakadt a szemem a pár hete vásárolt táblafestékemen. Ilyenkor beindul az ötlethalmaz, amiből aztán órákig tart kihámozni, hogy pontosan mit is akarok. Végül sikerült elindulni egy úton, amit most végig is követhettek, mert Töki buzgón fotózott közben.


A fa vázat csiszolás után mahagóni színű fa páccal festettem le kétszer, majd egy fedő lakk réteget is kapott a biztonság kedvéért, hiszen konyha kellék lesz. Ott pedig gőzök, zsírok rátelepedhetnek és majd idővel jó lesz letörölgetni. 


A táblafesték formájára millió ötletem volt, végül az egyszerű maszkolás mellett döntöttem. De itt nagyban befolyásolt, hogy ki lesz az ajándékozott. Más más stílust el tudok képzelni a technikával. Mivel maga a tartó díszesebb lett, a feliratot hagytam egyszerűbbre, hogy ne üsse az autentikusabb elemeket mondjuk egy fodros szélű táblafesték alap. 


Három rétegben vittem fel a táblafestéket, minden réteg után megcsiszoltam nagyon finom csiszolópapírral a felületet. 


Természetesen megtaláltam a helyet egy kis feliratra a Jane Austen betűtípussal. Ezt a fontot pontosan ilyen projektekhez álmodták meg. ;)



Nagyi kamrája, megvan? Ahogy az apró kis csuprok ültek a polcokon egyből a régi idők spájz díszítő elem jutott eszembe, ami szerintem minden befőzős nagyinál megvolt. Virágos, gyümölcsös, pöttyös vagy akármilyen, de az biztos, hogy fodros volt és ott kellett lennie. ezt úgynevezett bordűr lyukasztóval, vagy mintavágó ollóval érhetjük el legkönnyebben. Papírnak scrapbook papírt használtam (bár én nyomtattam rá), mert ezek a papírok sav és lignin mentesek, ami annyit jelent, hogy nagyon sokáig tartják meg színüket, állagukat, szemben egy hagyományos papírral, ami megsárgul és töredezik az idő múlásával. 



Üveg, vagy kerámia festék. Nem vittem túlzásba, apró cseresznyéket festettem a csuprok tetejére.


Kész van. A táblafestéknek köszönhetően univerzális, nem kell kitalálni vajon az ajándékozott milyen fűszereket használ, így biztosan nem hagytam ki a kedvencét.



Szép hétvégét, jó alkotást! :)

 

Nincsenek megjegyzések: